2022.05.27. 11:58
Tolna megye legidősebb festői állítottak ki
A Művészetek Háza ad otthont a Művésztanárok Tolnában című kiállításnak, mely Kovács Ferenc és Molnár Mózsi György alkotásait mutatja be.
Fotó: Makovics Kornél
A szombaton nyílt tárlaton dr. Méry Éva, a Művészetek Háza nyugalmazott igazgatója és a művészek jó barátja köszöntötte a jelenlévőket, és emlékezett vissza közös múltjukra. Dr. Méry Éva elmondta, több alkalommal is megnyithatta annak idején mindkét művész tárlatát.
– Minden szempontból rendhagyónak mondható a Művésztanárok Tolnában-kiállítássorozat mostani, tizedik állomása, ugyanis megyénk legidősebb festőművészeinek az alkotásait tekinthetik meg a látogatók – mondta el Rühl Gizella.
– Mózsi bácsi kilencvenéves, és Kovács Feri bácsi júliusban tölti a nyolcvanhatot. Ez a jubileumi kiállítás azért is nagyon különleges, mert eddig a kulturális központ Bakta termében egy-egy alkotó művét mutattuk be, most viszont egy exkluzív helyszín dukált a két különleges kvalitású művésznek. Nagyon sokat tettek megyénkben a képzőművészetért, ezért szerettük volna ilyen módon is kifejezni a tiszteletünket feléjük.
Mivel az ötvenes, hatvanas években mindketten Nagydorogon dolgoztak rajztanárként, ezért a nagydorogi alpolgármester, Balassa József is köszöntötte az alkotókat, de a bonyhádi, tolnai, faddi és szekszárdi önkormányzatok nevében is köszöntötték őket a megnyitón – tette hozzá a kiállítássorozat ötletgazdája, a rendezvény társszervezője.
– A mostani egy közös kiállítás egy régi barátommal, Mózsival, akivel először 1955-ben találkoztunk Nagydorogon, ahol együtt is tanítottunk egy rövid ideig – emlékezett vissza Kovács Ferenc. – Én egy darabig ott maradtam, ő pedig megyei művészeti szakreferens lett. Ez annyit jelentett, hogy a megyei művészeti életet, a szakköröket ő szervezte és segítette. Jött hozzám is 1972-ben ellenőrizni Óbányára, ahol a harmadik Tolna megyei gyermek alkotó tábort tartottam, a gyermekrajzpályázattal kapcsolatosan kapták a gyerekek ezt a lehetőséget díjként. Odajött ellenőrizni, amiről megvan a tábori napló is, amibe Mózsi egy óbányai képet is készített.
Én ezek után megyei rajz és művészettörténeti szakfelügyelő lettem, és én mentem hozzá látogatni. A paksi művésztelep volt talán a legfontosabb mérföldkő kettőnk kapcsolatában, amit ő vezetett, ugyanis ott több éven keresztül együtt alkottunk – tette hozzá a megyei Babits- és Prima-díjas festőművész-tanár, akit a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete Életműdíjjal is elismert.
Kovács Ferenc Nagybaracskán született 1936. július 10-én. Mint azt elmondta, 1954-től 1963-ig a nagydorogi általános iskolában tanított, ezt követően pedig a bonyhádi Vörösmarty Mihály Általános Iskolában helyezkedett el, ahonnan 1996-ban ment nyugdíjba, ami után még négy évig tanított. Tolna megye vezető rajzszakfelügyelője, szakértője, szaktanácsadója volt 1972–től 2006-ig. 1970-től szervezte és vezette három évtizeden át a gyermekek megyei alkotótáborát nyaranta, és több mint ötven éve szervezi a megyei gyermekrajzpályázatok kiállításait. A Bonyhádi Képzőművészeti Kör gyermekcsoportját 1963-ban vette át, majd 1970-től ő irányítja a felnőttkör munkáját is.
– Arra próbáltam rávezetni a tanítványaim, hogy megtalálják a személyiségüknek megfelelő kifejezési módot, azt a formavilágot, amiben a legjobban ki tudnak teljesedni – mondta Kovács Ferenc. A tárlat július 3-ig tekinthető meg, hétfő kivételével naponta 10 és 17 óra között, a belépés díjtalan.
Molnár Mózsi György életútja
Faddon született 1932. április 21-én. Példaképe Szőnyi István, akitől a gouache-technika „receptjét” kapta, amit később barátjával, Kovács Ferenccel is megosztott. Faddon, Nagydorogon és Tolnán tanított, később megyei képzőművészeti előadóként, felügyelőként dolgozott. Alapító tagja a képzőművészek Tolna megyei munkacsoportjának és a Győri Művésztelepnek, tagja a Magyar Vízfestők Társaságának és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. A paksi, dunakömlődi és dunaföldvári nyári művésztelepek egyik szervezője volt a hatvanas, hetvenes években.
– Mózsi is fontosnak tartotta a tehetséggondozást. Sokat alkottunk együtt Pakson, a festményein leginkább a dunántúli tájakat, falu- s városrészleteket fedezhetik fel. Jellemző rá a lendületes festésmód, a gouache-technika alkalmazása – emlékezett vissza Kovács Ferenc.