Gyermekkora óta kezében tartja az ecsetet

A Bonyhádon élő és alkotó festőművész már hatvanhárom évvel ezelőtt bemutatkozott a közönségnek egy kiállításon. Azóta egészen napjainkig több mint kilencven egyéni tárlat fémjelzi gazdag és szó szerint színes munkásságát. Legutóbb október 4-én, a bonyhádi Vörösmarty Mihály Művelődési Központban nyílott meg kiállítása.

„Az ember és a természet” című tárlata egyúttal a művészi hitvallás lényegének megnevezése. A Megyei Babits és Prima Díjas, továbbá a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete Életmű-díjas festőművész-tanára nyolcvanhét évvel ezelőtt Nagybaracskán látta meg a napvilágot, és itt is nőtt fel, vadregényes természeti környezetben.

A teol.hu podcast vendégeként betekintést engedett gyermekkori élményeibe, majd az ifjonti évekbe, amikor is tizennyolc évesen megyét váltott, és 1954-ben Nagydorogon kezdte pedagógusi pályafutását. Filmszerű vizualitásának köszönhetően ma is élesen látja például az 1944-es év végét, amikor a szovjet csapatok elfoglalták szülőhelyét. Erről a mozzanatról egy különleges történetet is közreadott a vele készített beszélgetésben.

A gyermekkora óta a kezében tartott ecsettel ma is alkot, és ez így lesz a jövőben is. Hiszen – mint arról ugyancsak nyilatkozott a műsorban – friss tárlat ide, nyolcvanhét év oda, még számos megvalósításra váró terve van.