Több tízezer lehet az engedélyre váró kutak száma Tolnában!

Számtalanszor írtunk már a fúrt kutak fennmaradásának feltételeiről lapunkban. Először három évvel ezelőtt, de akkor a kormány úgy döntött, elhalasztja a témával kapcsolatos döntést. Az idei év vége viszont úgy tűnik végső határidő lesz azok számára, akiknek a telkén fúrt-vagy ásottkút van.

 A kútfennmaradási engedély kérelmezőjének nem kell feltétlenül magának is ingatlan- vagy kúttulajdonosnak lennie, hiszen lehet bérlő vagy használó is, de az év utolsó napjáig lépnie kell, szükség esetén tulajdonosi hozzájárulással. Kérelmét az érintett kút jellemzőitől és a kivett víz használatától függően vagy a Nemzeti Földügyi Központba (NFK), vagy a települési jegyzőnek kell elküldenie. Az NKF alapvetően az évi 500 köbméternél nagyobb, mezőgazdasági célú vízhasználat esetében dönt, míg a jegyzőkhöz a kertlocsolásra és háztartási igényekre használt kutak tartoznak.

A témával kapcsolatban megkérdeztünk egy szekszárdi kútfúrót, aki kérte, hogy a nevét ne írjuk le, hiszen enélkül is naponta annyian keresik, hogy a sok telefonhívás miatt nem tudja végezni a dolgát. Kérdésünkre a szakember elmondta, jellemzően utólag kérik a kúthasználók, hogy készítse el a már meglévő kútnak a tervdokumentációját, illetve szakmai véleményét. 

Ilyenkor a helyszínen megnézi, hogy milyen állapotban van a kút, érheti-e szennyeződés, milyen az akna, a cső, amin keresztül a víz átmegy az milyen állapotban van, nincs-e megsérülve, megtörve. A kút pontos paramétereit is fel kell jegyezni. Van ahol ezt földmérő készíti el. 

Sok kútfúró a munkájáért akár 30 -150 ezer forintot is elkérhet, plusz a földmérő költsége újabb 60-80 ezer forint. 

Mivel a kisebb kutak fennmaradási engedélyezést a helyi önkormányzatok jegyzőjéhez kell beadni, ezért megkerestünk közülük egyet, a bátaszékit, hogy segítsen az érintetteknek.

Dr. Firle-Paksi Anna aljegyző elmondta, Bátaszéken csak belterületen 2400 lakóingatlan van, ezek közül legalább a nyolcvan százaléka rendelkezik saját kúttal, hiszen évtizedekkel ezelőtt ezekből locsolták a kiskerteket, itatták az állatokat. A külterületi kutak száma pedig szintén jelentős. A bátaszéki önkormányzat hamarosan küld minden lakosnak egy levelet, melyben felhívják a figyelmet arra, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok alapján 2021. január 1. napját megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített fúrt vagy ásott kutak esetében az építtetőnek (tulajdonosnak) a vízügyi hatóságtól fennmaradási engedélyt kell kérni. És a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást ez év december 31-ig kérelmezni kell.

Azok a kutak, melyek éves szinten legfeljebb 500 köbméter vízigénybevétellel működnek és kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemelnek, a fennmaradási engedélyt az önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani. Ugyanakkor a kérelemhez csatolni kell a tervdokumentációt és a szakmai véleményt is. 

A nagyobb vízigényű, például mezőgazdasági öntözési célú kutaknál a fennmaradási engedélyt a Nemzeti Földügyi Központba, a Mezőgazdasági Kutak Hatósági Osztályához kell elküldeni. Tolna vármegye Székesfehérvárhoz tartozik. Itt mellékelni kell a korábban fúrt kút nyilvántartásba vétele esetén a hitelesített vízmérő óra fotóját és hitelesítési jegyzőkönyvet, és a talajvédelmi tervet.

Itt a nyilvántartásba vételhez néhány feltételnek együtt kell teljesülnie: a kút nem érint védett vagy védendő vízbázist, a kút talpmélysége az 50 métert nem haladja meg, és az első vízzáró réteget nem éri el. A kúthoz kapcsolódó öntözőrendszer kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló területek öntözését szolgálja. A bejelentés jóváhagyását követően a létesítés során a víz mennyiségének mérését biztosító digitális kútvízmérővel felszerelték.

Nagyon sokan használják a saját kútjukat csak locsolásra. Ilyen esetben a kérelmezőnek a települési önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtania a fennmaradási kérelmét. A magáncélú használat mellett ez esetben az is feltétel, hogy a kútból évente 500 köbméternél kevesebb víz hozható fel, a vízkivétel nem érintheti a kormányrendelet szerinti védőterületet, karszt- vagy rétegvízkészletet. A kút lehet fúrt vagy ásott, a kinyert víz pedig vagy talaj-, vagy parti szűrésű víz. Az ásott kút jellemzően betongyűrűkből épül, vagy a fala téglával, terméskővel van kirakva, és többnyire 70 centiméternél nagyobb átmérőjű. A fúrt kutak átmérője 30-40 centi, és műanyag vagy acélcsővel bélelik ki.

Senki se lepődjön meg, a kérelem el is utasítható. A legtöbb idei kérelem értelemszerűen az engedély nélküli kutak vízjogi fennmaradására vonatkozik, az engedély megadása pedig nem alapértelmezés. Ha az érintett talajvízkút vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros, és ez átalakítással sem szüntethető meg, akkor a jegyző azonfelül, hogy elutasítja a kérelmet, az építtetőt még a létesítmény elbontására is kötelezi. Ám ez sem sima ügy, mert a hatósági előírás teljesítésének igazolásaként be kell mutatni azokat a terveket vagy egyéb műszaki dokumentumokat, amelyekből a jogellenes és káros állapotnak a megszüntetése megállapítható. Természetesen az új kutak ásásához, fúrásához is engedélyt kell kérni úgy, hogy a kérelmező igazolja, hogy megfelel a vonatkozó előírásoknak.  

Ha valaki úgy dönt, kihagyja az engedélyeztetési eljárást, akkor bírsággal kell számolnia. A bírság a gazdálkodáshoz használt, engedély nélküli kút értékének a 80 százalékáig, az engedély nélküli vízmunka- vagy vízhasználat esetében egymillió forintig terjedhet. Magáncélú használat esetén az érintettre legfeljebb 300 ezer forint bírság szabható ki.

Mint azt korábban megírtuk,  2023 végére módosult az a határidő, ameddig fennmaradási engedélyt kell kérni az engedély nélkül létesített fúrt és ásott kutakra. Ezeknek a bejelentését a Nemzeti Földügyi Központnál lehet megtenni, mégpedig ez év december 31-ig szankciómentes, tehát bírság nélkül.