A szegedi hetestől az NB I első helyéig – terítéken a Paksi FC őszi teljesítménye

Régen látott jövés-menés volt tapasztalható a nyári átigazolási időszakban a Paksi FC-nél. Minderre nem azért volt szükség, mert sokáig a dobogóért volt harcban a csapat, és végül a csalódást keltő ötödik pozícióban zárt. Ahogy Bognár György a szezont felvezető interjújában fogalmazott, nem terveztek ekkora játékosmozgást, az élet azonban úgy hozta, hogy kilenc új labdarúgó érkezett és ugyanennyi távozott a Fehérvári útról.

A felkészülési mérkőzések erre nem cáfoltak rá, hiszen négy győzelem mellett három vereséget szenvedett el a gárda. Hogy hogyan jutott el a szegedi 7–3-as vereségtől az NB I őszi bajnoki elsőségig a Paksi FC, azt hat pontban próbáltuk összegyűjteni.

1. Örök érvényű szabály: végy egy jó kapust
Nagy Gergely és Rácz Gergő távozása után kellett egy megbízható, rutinos kapus Paksra, amit a Budapest Honvéddal az élvonalból kieső Szappanos Péter személyében meg is találtak. A válogatott kerettag kiváló őszön van túl, mind a tizenhét bajnoki mérkőzésen szóhoz jutott, ezek közül ötön gólt sem kapott. Ennél csak a felcsúti Markek Tamás és a fehérvári Tóth Balázs mutatója jobb eggyel, de a 156 NB I-es meccset számláló kapuson kívül csak a kisvárdai Kovács Marcell büszkélkedhet azzal, hogy a szezon első felében büntetőt hárított. A 33 éves paksi hálóőr Dzsudzsák Balázs tizenegyesénél érezte a jó irányt a 13. fordulóban, igaz, csapata azt a mérkőzést így is 1–0-ra elveszítette.

2. Az egyik leghosszabb veretlenségi sorozat
Augusztus végén 6–1-es vereségbe szaladt bele a Paks a Ferencváros vendégeként, az a pofon azonban nem vitte padlóra a csapatot. A következő négy bajnokijukat egyaránt megnyerték az atomvárosiak a Fehérvár (2–0), a Puskás Akadémia (2–0), a Debrecen (2–0) és a Mezőkövesd ellen (2–1), sőt ehhez hozzáadva a Kecskemét (1–1) és az MTK elleni döntetlent (0–0), valamint a ZTE (5–2) és a Kisvárda elleni sikert (3–1), már nyolc veretlen találkozót számláltak. Ennél hosszabb sorozata csak kétszer volt a zöld-fehéreknek a tizennyolc éve íródó NB I-es történetükben. 

3. Ha vezetést szerzett a Paks, általában nyert is
Tíz alkalommal szerezte meg mérkőzése első gólját a Paks, ezek közül kilencet megnyert, egyet adott döntetlenre (Kecskemét, 1–1). Összesen pedig tizenkétszer jutott előnyhöz a csapat, és csak a Széktói Stadionból nem távozott három ponttal. Fordított esetben már nem ilyen jó a helyzet, ha hátrányba került Bognár György együttese, csupán a Mezőkövesd ellen tudott fordítani (2–1) két döntetlen és három vereség mellett. 

4. Kiváló hazai mérlegnek örülhettek
A mezőnyben egyedüliként zárta veretlenül az őszt otthon a Paks, amely hét győzelme mellett (köztük a Ferencvárost is legyőzte 3–2-re) csupán az MTK elleni gól nélküli döntetlen rondít bele az összképbe. Ilyen veretlen hazai rajtot legutóbb a 2016/2017-es idényben produkált a PFC, akkor az első tizenhárom bajnokiján 5 győzelem és 8 döntetlen volt a mérlege. A legjobb hazai szereplését az első NB I-es szezonjában érte el az egylet, akkor Lengyel Ferenc irányításával 14 győzelemmel és 1 vereséggel zárt.

5. Többen osztoztak a gólokon
Az elmúlt három szezonban „egyemberes” volt Paks, hiszen előbb Hahn János, majd Ádám Martin, a legutóbbi idényben pedig Varga Barnabás volt az, aki a gólokért felelt elsősorban. A 2022/2023-as kiírásban 26 találattal gólkirályi címet szerző Varga az atomvárosi találatok 45,6 százalékát jegyezte. A házi góllövőlistán most tizenhárom név szerepel, az élen álló Könyves Norbert és Windecker József hat-hat találattal a gólok 18,8-18,8 százalékát tette hozzá. Ez a páros az NB I harmadik legjobb duója a fehérvári Kenan Kodro-Katona Mátyás (18 gól) és a ferencvárosi Varga Barnabás-Lisztes Krisztián kettős után (14 gól). De nemcsak ők nyújtanak kiemelkedő teljesítményt a Duna-partiaknál, de ide vehetjük az MTK-tól nyáron érkező Mezei Szabolcs is, aki három gólnál és öt előkészítésnél tart.

6. Huszonnyolc játékost forgatott Bognár György
Összesen huszonnyolc játékosnak adott több-kevesebb bizalmat Bognár György az ősz folyamán. A legtöbb játékpercet Papp Kristóf töltötte a pályán, aki mind a tizenhét bajnokin ott volt, és 1499 percénél az egész mezőnyt tekintve csak nyolcan voltak többet a gyepen. A középpályás mellett Szappanos Péter (1478 perc) és Kovács Krisztián (1230 perc) szerepelt mindegyik találkozón, de a harmadik legtöbb játékpercet Kinyik Ákos kapta (1440 perc). A védelem oszlopa valószínűleg „kimaxolta” volna az őszt, ha az utolsó találkozót öt sárga lap miatt nem kell kihagynia.

Az ősszel öt játékos, Beke Péter, Kovács Krisztián, Temesvári Attila, Földi Dominik és Szécsi Patrik debütált az élvonalban, utóbbi kettő megfelel a „fiatal szabálynak”. Mint arról Bognár György többször is említést tett, a Paks nem eshet el a központi támogatástól, ennek értelmében tavasszal is beveti majd az U20-as tehetségeket (az említetteken kívül Vas Gábor, Horváth Kevin, Pesti Zoltán és Simon Barnabás kapott bizonyítási lehetőséget ősszel). A kérdés, hogy a kiváló félszezon után eredményességben ez mit jelent majd.